Aeroszolos lehelet

Nincsenek felhők az élőlények párája nélkül Hiver't-Klokner Zsuzsanna Az összefüggés azért fontos, mert nem mindegy, mekkora és milyen vastag felhőrétegek verik vissza vagy nyelik el a napsugárzást, így befolyásolva a globális felmelegedés ütemét.

Elméletileg minden, ami befolyásolja felhőképződést, egyúttal befolyásolja az éghajlat változásait is, a felhők ugyanis a körülményektől függően képesek elnyelni vagy visszaverni a Nap sugarait, azaz közvetve melegíteni vagy hűteni a Föld felszínét. A Genf melletti részecskefizikai kutatóközpont, a CERN munkatársai bizonyították, hogy az erdők, a tengeri baktériumok és aeroszolos lehelet tömegesen tenyésztett lábasjószág által kibocsátott szerves pára is hozzájárul a felhőképződéshez.

A légkör alsó és középső részében a porból, füstből és tengervíz párájából származó magok kellő mennyiségben vannak jelen.

Az atmoszféra magasabb rétegeiben már sokkal ritkábbak, ott gázrészecskék állnak össze egy nanométer átmérőjű kondenzációs kezdeményekké, amelyek később magokká tapadnak össze, vagyis koagulálódnak egy emberi hajszál szélessége nagyjából nyolcvan-százezer nanométer.

Ennek megfigyeléséhez steril acéltartályban teremtettek légköri feltételeket, és így szimulálták az aeroszolos nukleációnak gócképződésnek nevezett folyamatot.

A felhőkamrában a tisztaság már csak azért is elengedhetetlen, mert bármely aeroszolos lehelet maga is gócként szolgálhat. Az aeroszol a levegőben finoman eloszlatott szilárd és cseppfolyós részecskék együttes rendszere - a felhők mellett aeorszolnak számít a légszennyezés és a füst is.

Ismert volt, hogy a gócképződés kénsav híján nem indul be, de Kirkbyék rájöttek, hogy alacsony magasságban még egy összetevő szükségeltetik: és ez a szerves eredetű pára.

S ha bármelyik aránya eltér a megfelelőtől, a gócképződés mértéke nem a kellő gyorsasággal indul el ezen a magassági szinten a légkörben. Vagyis az organikus komponens - vagyis parazita élt az orrmelléküregekben állatok, emberek kilégzése - sokkal fontosabb, mint korábban gondolták. Hogy mennyire, azt a további kutatásoknak kell eldönteniük.

A bevont nyelv és a rossz lehelet – Dr. Pécsi Gyula

Egyes fizikusok azt feltételezik, hogy a galaktikus kozmikus sugárzás, azaz a távoli csillagokból érkező, nagy energiájú részecskék gerjesztik a felhőképződést. A sugarak hatását vizsgálva Kirkby a kozmikushoz hasonló sugarakat detektált a steril kamrában, és megállapította, hogy azok legalább kétszeresére, de akár tízszeresére is növelik a gócképződést.

Csakhogy a magas légkörben lebegő 1 nanométeres részecskék még ennek révén sem feltétlenül érik el a felhőcsepphez szükséges legalább 50 nanométeres méretet.

Ez is alátámasztja azt a tudományos álláspontot, amely szerint a kozmikus sugárzás csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a földi klíma alakulását.

Kapcsolódó cikk.