Az igazság a kábítószer-mérgezésről

Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni! A közvélemény szerint a drogfogyasztás egy olyan spirál, amelyen ha egyszer elindul valaki, akkor annak már "áshatják is a sírját". Ez így ebben a formában nem egészen igaz. A drogosok általában a gyengébb szerekkel kezdik, és fokozatosan jutnak el az úgynevezett keménydrogokig.

A fogyasztótól függ, hogy az idő előrehaladtával átáll-e egy erősebb kábítószerre. Ma Magyarországon szinte minden drog kapható a feketepiacon, a dealereknek pedig érdekükben áll, hogy nagyobb nyereséget hozó szereket forgalmazzanak. Így előbbutóbb megkérdezik a fogyasztótól, hogy nincs-e kedve kipróbálni valamilyen erősebb kábítószert pl. Ezzel indul be a spirál, ami gyakran tragédiával végződik.

A drogok osztályozására számtalan módszer létezik, de az igazság a kábítószer-mérgezésről egyetértés abban, hogy melyik az az optimális rendszer, amelyben az összes biológiailag aktív anyagnak helye van. A drogok osztályozhatóak kémiai szerkezetük, gyógyászati felhasználásuk, veszélyeik, visszaélési potenciáljuk, hozzáférhetőségük, idegrendszeri és fiziológiai hatásaik, vagy bizonyos viselkedésmintákra gyakorolt hatásaik alapján.

A kábítószerek áttekinthető csoportosítása a WHO felosztása : 1. A kemény drogok közé a heroint, kokaint, morfint és analógjaikat, a lágy drogok közé főleg a központ idegrendszerre ható gyógyszereket : szedatívumokat, hipnotikumokat, antihisztaminokat és ezek alkohollal történő kombinációit valamint a marihuánát sorolta. A fordulópontot — mint megannyi más esetben — a az igazság a kábítószer-mérgezésről esetében is természetesen a rendszerváltás jelentette.

Amiről nem beszélünk, nem is létezik?

Az Amerikai Egyesült Államokból elinduló és Nyugat - Európában tért nyerő kábítószer terjesztés nem hagyta érintetlenül hazánkat sem. A második világháborút követő első nagy hullám a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején érte el Magyarországot. Ám az tagadhatatlan, hogy jelentős eltérések voltak a nyugati és a honi kábítószer problémában.

Talán a legfontosabb ilyen tényező, hogy míg a nyugati demokráciában a klasszikus drogok egyebek mellett a heroin, hasis, marihuána, kokain és LSD terjedtek el, addig a szocialista országokban, így hazánkban is elsősorban kábító hatású anyagokat használtak a fogyasztók.

Ezek szerves oldószerek vagy gyógyszerkészítmények és alkohol kombinációi voltak. A fogyasztás eme alakulása elsősorban a hozzáférhetőség és a kínálat hiányának tudható be.

Bár a honi fogyasztói társadalom nem tudott klasszikus kábítószerhez jutni, mégis felnőtt egy korosztály, amelynek teljesen más volt az élvezeti szerekhez, kábítószerekhez való viszonya, mint az előző generációké. Ez a réteg pedig tovább örökíti — örökítheti a következő generációkra a Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!

Amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy szinte hiábavaló volt a tiltás. A pártállami elnyomás ellenére is kialakult és fennmaradt a drogfogyasztás. A rendszer nem volt képes megakadályozni, hogy a fiatalok körében megjelenjen a kábítószerek iránti igény.

A hatalom csupán arra volt képes, hogy a nyolcvanas évek végéig korlátozza a kábító hatású anyagok kínálatát. Ugyanakkor a sokat szidott struccpolitikának az lett a következménye, hogy a megelőzés, a visszaszorítás és a gyógykezelés intézményhálózatának a kialakítása elmaradt. A gyógyszerek között, pedig a parkán volt a vezető anyag. A parkán megszűnésével újabb szerek után kellett nézniük a fogyasztóknak.

A folyamatokban a nyolcvanas évek közepén következtek be jelentős változások.

Azt mondták Hazudtak

Ezek mind a hivatalos politikát, mind, pedig a fogyasztási szokásokat érintették. A korszak jellegzetességeihez tartozott még, hogy azok, akik megfelelő kapcsolatokkal rendelkeztek, már hozzá tudtak jutni a klasszikus drogokhoz is.

Függőséget okozhatnak, és olyan elvonási tünetekhez vezethetnek, mint a sóvárgás, rémálmok, erős izzadás, hányinger, remegés, fejfájás, extrém fáradtság, álmatlanság, hasmenés, hányás, képtelenség a tiszta gondolkodásra és más érdeklődési területek vagy kötelességek elhanyagolása.

A nyolcvanas évek közepétől kezdődött a házi mákkészítményekkel való visszaélés. Ám a korszak legfőbb jellemzője a kodeinféleségek köhögéscsillapítók használata. Ezek közül a legnépszerűbb a Hydrocodin intravénás alkalmazása volt. Változó kínálat A kínálat terén a leglényegesebb fordulatot azt jelezte a hatóságok számára, hogy egyre több kísérlet történt kábítószerek illegális előállítására. Szintén a nyolcvanas években vált számottevővé az illegális kábítószer - kereskedelem is, bár tagadhatatlan, hogy akkoriban Magyarország még csak tranzitországként szerepelt a csempészek szótárában.

Ugyancsak a kínálati oldal változásait jelezték az egyre gyakoribb vényhamisítások. Szakértők szerint a mind sűrűbbé vált gyógyszertári betörések, pedig azt támasztották alá, hogy a kábítószerproblémának és a bűnözésnek létrejöttek az egyelőre kezdetleges kapcsolódási pontjai.

A rendszerváltást közvetlenül megelőző időszak kábítószer-helyzetéről viszonylag kevés információ áll a rendelkezésünkre. Ennek oka elsősorban a nehézkes korabeli adatgyűjtésben keresendő.

Ugyanakkor egyéb indikátorokból következtetni lehet a probléma elterjedtségére és nagyságára. Fontos adat, hogy a nyolcvanas évek második felében, évente mintegy háromezren jelentkeztek egészségügyi intézeti kezelésre.

A budapesti Korányi Kórház baleseti belosztályán és között beteget kezeltek kábítószer-problémákkal. Ugyanebben az időszakban a Vám- és Pénzügyőrség által lefoglalt kábítószerekkel kapcsolatosan, évente legfeljebb tíz esetben indult büntetőeljárás.

Szigorlati tételek

A legnagyobb fogással a vámőrök ban büszkélkedhettek. Akkor valamivel több, mint egy! Nyolc év alatt, és között összesen ilyen esetet regisztráltak. Huszonhétezer fogyasztó? A Nemzeti Egészségvédelmi Intézet Drogprogramja ben kvalitatív vizsgálatot végzett. Ennek adatai alapján a nyolcvanas évek végén, Magyarországon mintegy 25 ezer olyan kábítószer-fogyasztó volt, akik közvetlenül a drog okozta, vagy a drogfogyasztásból adódó egyéb panaszokkal keresték meg a körzeti orvosukat.

Rajtuk kívül a körzeti orvosok még kábítószer-fogyasztóról tudtak. Ők ugyan nem keresték fel orvosukat, ám egyéb forrásból ismertek voltak. A nyolcvanas évek végén ezen információk alapján, mintegy 27 ezer főre volt tehető a rendszeres drogfogyasztók száma Magyarországon. A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy a 27 ezer ember közül sokan olyan gyógyszereket fogyasztottak, akik helminták és gömbférgek jogi értelemben nem számítottak kábítószernek.

A másik súlyos gond az ideológiai hozzáállásban az volt, hogy elsősorban a rendőrség által megoldandó kérdések körébe utalta a kábítószer-fogyasztást. Ennek káros következménye lett, hogy elmaradt a megelőzést —gyógyítást — rehabilitációt szolgáló intézményrendszer kialakítása, valamint hiányoztak a képzési — oktatási programok.

A szakemberek számára az is problémát jelentett, Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni! A helyzetet az is bonyolította, hogy a részkutatások eredményét sem lehetett a széles közvéleménynek bemutatni. A drog-problémával összefüggő politika és ideológia területén a fordulat ben következett.

A fulladásos halálesetekről általában. Az oxigén anyagcsere zavarai Közlekedési baleset alkalmával keletkező jellegzetes sérülések Az arckoponya tompaerő okozta sérülése.

Ekkor szövegezték meg és fogadták el a az igazság a kábítószer-mérgezésről bűnözéssel foglalkozó ös Minisztertanácsi határozatot.

Az igazság a kábítószer-mérgezésről a jogszabály már figyelembe veszi a hazai drog - helyzetet és olyan intézményhálózat kiépítését szorgalmazza sőt sürgetiamely átfogja a megelőzés, gyógykezelés, utókezelés és rehabilitáció rendszerét. Ennek drogprogramja ben indul útjára. A késlekedés visszaüt A kábítószer-probléma a nyolcvanas évek végére kutatható társadalmi jelenséggé vált. A rendszerváltás időszakára a drog-problémának minden olyan tünete megtalálható volt Magyarországon, amely Nyugat - Európában is létezett.

Ez alól talán csak a kábítószerbűnözés súlyosabb formái jelentettek kivételt. A Nyugat -európai és hazai helyzet közt csupán a jelenség nagyságrendjében és elterjedtségében volt különbség.

A hazai helyzetet valószínűleg az is megkülönböztette a nyugat-európaitól annak ellenére, hogy Magyarország már nemcsak tranzitországa, hanem célországa is lett az illegális kábítószerkereskedelemnekhogy a rendszerváltás idején még nem alakult ki az illegális kábítószerek munkamegosztáson alapuló, szervezett piaca.

Jelentős különbség volt viszont hazánk és a nyugati államok között a drogpolitika és az annak végrehajtását szolgáló, valamint a kábítószeresekkel foglalkozó intézményrendszer területén.

Navigációs menü

Míg a tőlünk nyugatra fekvő európai demokráciák rendelkeztek tudományos kutatásokon, elemzéseken, értékelő vizsgálatokon alapuló kábítószer-stratégiával és cselekvési programmal, a kábítószer-fogyasztók különböző csoportjaihoz alkalmazkodó, differenciált gyógyító-rehabilitációs intézményrendszerrel, valamint a kábítószer-ügyben érintett szervezetek tevékenységét koordináló testülettel, addig hazánkban a nyolcvanas évek végén csupán ezek kiépítése kezdődött meg.

Az indikátorok alapján a drog-helyzet rendszerváltozást követő változásaira a következő trendek voltak a legjellemzőbbek : az egészségügyi intézményekben az adott évben kezelt kábítószer-fogyasztókra vonatkozó adatok részben a kezeltek számának emelkedését mutatták, részben, pedig jelezték a fogyasztási szokások változását. A fogyasztók számának növekedése azonban viszonylagos, adódhatott a jelentési fegyelem alakulásából is.