Fogyasztók és paraziták. Élősködő – Wikipédia
Paraziták téma
Rendszerszemléleti megközelítéssel egy életközösség nyílt anyagi rendszerként működik, mert környezetével állandó kapcsolatot tart fenn. A kapcsolatok két alapvető megnyilvánulása az anyagkörforgás és energiaáramlás. A természet elemei állandó körforgásban vannak. A szervetlen elemek beépülnek az élőlények szerves anyagaiba, majd onnan kikerülve ismét szervetlen vegyületekre esnek szét.
Kezelés parazitákkal kreolinnal
E folyamat során a víz, a talaj, a légréteg és az élőlények anyagai egymás között folyamatosan kicserélődnek. A bioszféra működéséhez - azon belül az anyagok körforgásához - az energia folyamatos áramlása szükséges.
A természet elemeinek anyagainak felhasználási módja szerint az élőlényeket több csoportba soroljuk.
Ezek alapján 1 szerves anyagot termelő, 2 szerves anyagot fogyasztó, és 3 szerves anyagot lebontó szervezetek. Termelő producens szervezetek Az autotróf mikroszervezetek és a növények a Nap fényenergiája fizikai energia megkötésével képesek kis molekulájú, energiaszegény szervetlen vegyületeket nagy molekulájú, energiagazdag anyagokká alakítani, mely folyamatot rendszerint a chlorofil végzi és víz, valamint szén-dioxid szükséges hozzá.
Ebben a folyamatban a fizikai energia kémiai energiává alakul a szerves anyagban. Ezzel a tevékenységükkel a növények növelik a bioszféra szerves anyag és energiakészletét, ezért termelő szervezeteknek producens nevezzük őket.
Fogyasztó konzumens szervezetek A termelő szervezetekre épülnek a fényenergiát közvetlenül hasznosítani nem tudó fogyasztó élőlények.
Ide tartoznak a heterotróf állatok és a gombák.
A közvetlenül növényekkel táplálkozók az elsődleges fogyasztók, a növényevő állatokkal táplálkozók a másodlagos fogyasztók, amelyekkel táplálkozókat pedig harmadlagos fogyasztóknak nevezzük. A harmadlagos fogyasztók az esetek többségében csúcsragadozók.
A mindenevő állatok elsődleges vagy másodlagos fogyasztók is lehetnek, míg a paraziták a másodlagos vagy harmadlagos fogyasztók közé sorolhatók.
A paraziták szerepe a természetszerû "bio" állattartásban
Lebontó dekomponens szervezetek Az elpusztult élőlényeket, szerves hulladékokat a lebontó szervezetek bontják le. A növényi anyagok, állati tetemek energiaszegény ásványi anyagokká alakulva visszakerülnek az élettelen természetbe, amelyeket a növények újra fel tudnak venni a fotoszintézisük során.
Az ökológiai rendszerben zajló anyagok mozgásának körfolyamatát a lebontó szervezetek biztosítják zárják. Az anyagok körforgását az élőlények táplálkozása tartja folyamatos mozgásban.
Biológiai növényvédelem
A táplálkozási kapcsolatok fogyasztók és paraziták és táplálkozási hálózatokat eredményeznek. Legtöbb életközösségben sok táplálkozási lánc figyelhető meg. Fogyasztók és paraziták láncszemeket alkotó élőlények pedig ritkán kötődnek egyetlen lánchoz, általában többnek is tagjai, ezért több táplálkozási lánc hálózattá szerveződik. Az élőlények táplálkozási kapcsolatainak elemzése során az áttekinthetőség érdekében először mindig a láncokat figyeljük meg.
A táplálkozási láncoknak háromféle típusa van.
Herbivor rovarok fajgazdagsága erdei fákon Csóka, György Erdészeti Tudományos Intézet Az erdei fafajok jelentősen eltérnek egymástól atekintetben, hogy milyen fajszámú és milyen struktúrájú herbivor rovaregyütteseket tartanak el Megjegyzendő, hogy az egy-egy fafajon élő rovarok száma hosszabb időszakra vonatkoztatva nem állandó. Egyrészt bevándorlásból eredően is gazdagodhat egyes tápnövények rovaregyüttese, másrészt pedig a honos rovarfajok tápnövényköre is bővülhet. Ez utóbbi vonatkozásban sajátos szerepet játszanak az elegyetlenül telepített honosított fafajok. Az életben maradó töredékből azonban már néhány generáció alatt kiszelektálódhat egy olyan populáció, amely sikeresen tudja hasznosítani az új tápnövényt.
Növényevő táplálkozási lánc A növényevő táplálkozási lánc első tagja növény, a második tagja növényevő állat, a harmadik vagy negyedik láncszem állatevő állat. A negyedik láncszemet általában a csúcsragadozók képezik.
11. fejezet: Összegzés – gyakorlás – ellenőrzés
A mindenevő állatok a második vagy harmadik láncszemet képezhetik. Például egy lágyszárú növény levelét elfogyasztja az éti csiga, amit megeszik egy feketerigó, melyet pedig a karvaly fogyasztja el. Parazita táplálkozási lánc A parazita táplálkozási lánc első tagja szintén növény, ezt egy növényevő állat fogyasztja, melynek a testében egy vagy több élősködő él. Például a fűféléket megeszi az őz, az őz testén kullancsok élnek, melyek legyöngítik, így a bélcsatornájában elszaporodnak a kórokozó baktériumok, ami miatt az őz legyengül, majd elpusztul.
Lebontó elhalt szerves anyagra épülő táplálkozási lánc A lebontó vagy az elhalt szerves anyagra épülő táplálkozási láncban az első láncszem valamilyen elhalt növényi vagy állati anyag. Például az avart fogyasztják az erdei giliszták, amit elfogyaszt a vakondok, a vakondokot pedig megeszi az erdei fülesbagoly.
Vagy a kidőlt, korhadt fát rágják a fekete hangyák, melyeket a zöld küllő fogyaszt, őt pedig a héja kapja el.
