Hogyan szaporodnak a férgek, Pár híján magával szaporodik
Fejfájást okoz a féregnek a szaporodás Pesthy Gábor A hermafrodita féreg ugyanis szó szerint fejbe szúrja magát tűszerű párzószervével, így idézi elő a megtermékenyítést.
Előfordulása[ szerkesztés ] Világszerte lehet gilisztákat találni. A közönséges földigiliszta egész Európában és Ázsiában előfordul bárhol, ahol a talaj és az éghajlat megfelelő számára. Megjelenése[ szerkesztés ] A közönséges földigiliszta hossza általában 30 centiméter, de néha hosszabb is lehet.
A giliszta színezete barna vagy vörösesbarna. A földigiliszta agya, szívei és légzőszervei az első néhány szegmensben vannak. Ha ezek épen maradnak, a giliszta tovább él és növekszik, de a levágott farkából nem fejlődik új élet.
Gyűrűsférgek keringése
A pontosan közepén kettévágott állat azonban elpusztul. Eső után a még nedves földben kialakít magának egy folyosórendszert.
- Emberi parazitákat megölő gyógynövények
- Hogyan szaporodik a féreg, ELSŐ REND: Kevéssörtéjűek (Oligochaeta)
- Paraziták plazma
- Eszköztár: Gyűrűsférgek törzse A gyűrűsférgek a legismertebb férgek.
- Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején.
Más néven a gilisztát esőféregnek is nevezik. A folyosórendszer falának beomlását megakadályozza hogyan szaporodnak a férgek giliszta testének ragadós váladéka, ami megszáradva egyféle ragasztó-kötőanyag a talajon.
A folyosórendszerben legalább egy kitágított pihenőürege is van.
Hideg és száraz időben üregében golyószerűen összegömbölyödve nyugszik - így próbálja megőrizni a teste páratartalmát, és melegét. Tápláléka elkorhadt, elrothadt növényi részekkel kevert szerves anyag tartalmú föld, növényi maradékok, néha kis, elhullott állatok.
Gyűrűsférgek
Ha a talajban nem talál táplálékot, feljön a felszínre és ott keres olyan - többnyire növényi - részeket, amiket a járataiba behúzva el tud rothasztani és utána meg tud enni, emészteni. A giliszta a megemészthetetlen földet kis csomókban üríti ki testéből. Természetes ellenségei a vakond, a sün, a cickány, a békák, teknősök, százlábúak és a futóbogarak.
- Testükön nincsenek lábcsonkok, sem kopoltyúk, sem pediglen tapogatók, vagy cirrusok a fejen.
- Teljes szövegű keresés Férgek Vermes, l.
Fogságban legfeljebb 6 évig él. Szaporodása[ szerkesztés ] Az ivarérettséget hónapos korban éri el. A párzási időszak nedves, meleg nyári estéken van.
- Hogyan lehet gyógyítani a férgeket a tüdőben
- A gyűrűsférgek törzsének két legismertebb egyede a földigiliszta és az orvosi pióca.
A giliszta hímnősmégis partnert kell keresnie a párzáshoz. Párzás közben a két giliszta a földfelszínen spermát cserél; eközben egy nyálkás tok köti össze őket.
A giliszta clitellumából más néven hogyan szaporodnak a férgek, fakó, mirigyekben gazdag megvastagodás teste első harmadában váladékot bocsát ki.
Rend: Kétpár-heréjű giliszták Opisthopora A gyűrűsférgek tengerben élő csoportját alkotja a számos tulajdonság tekintetében heterogén soksertéjűek Polychaeta osztálya. Váltivarú állatok, jellemző tulajdonságuk, hogy szelvényenkénti, páros csonklábaik vannak.
A nyálkás váladék tokot képez. Ezután a nyálkás tok végigcsúszik testén, petéket és spermát ragadva magával. A végén a giliszta kibújik a nyálkás tokból úgy, hogy a fejénél visszatűri a tokot.
Az akár 20 petét is tartalmazó nyálkás tok hermetikusan bezárul és egy kokont képez. Ez akár szélsőséges időjárási körülményeket is képes átvészelni.
Többnyire csak egyetlen giliszta bújik ki belőle. A petéből való kifejlődéshez hónap kell.
ELSŐ REND: Kevéssörtéjűek (Oligochaeta) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár
Jelentősége[ szerkesztés ] Életmódjával tisztítja a talajt a korhadékoktól és rothadékoktól, megnövelve annak hasznos termőképességét. Sporthorgászatban halcsalinak használják. Ürüléke szerves anyagnak tekinthető, amelynek a biológiai aktivitása százszorosa is lehet az elfogyasztott talajtörmeléknek.
Főzve, vagy sütve húspótló lehet fehérjében szegény területeken. Ha, mint Normann tette, a földi gilisztát kettévágjuk, hátsó fele kínosan fog vergődni, míg mellső fele nyugodtan csúszik tovább.
Ha mind a két részt újra ketté vágjuk, mindegyik elülső része nyugodtan mászik, míg a hátsó fél »fájdalom« jeleit mutatja. Az egész jelenség magyarázata az, hogy a vágástól előre eső részeken rendezett mozgások vannak, a hátsó részeken rendetlen reflexmozgások észlelhetők, melyek azonban még egyáltalán nem jogosítanak fel fájdalomérzés föltételezésére.
Számos megfigyelés azt mutatja, hogy alsóbbrendű állatoknak nincs fájdalomérzésük.